Végre megyek haza. Mármint izé, Tallinnba. Azt Narvához képest abszolút tudom hazának nevezni. Jó volt az itteni kutatás, de elkezdtem pánikolni is. Minél közelebb jött a hazamenés ideje, annál inkább éreztem, hogy na, ha mostanig nem tudtam elég anyagot gyűjteni, akkor itt annak ennyi is. Attól…

Nem emlékeztem arra, hogy leszálláskor ennyire dugul és nyomódik az ember füle - a felszállás viszont még mindig egy eufórikus élmény. Megérkeztem, megvolt a két repülés, Rigában futottam (szó szerint) a reptéren, de elértem a csatlakozást, vicces volt 35-40 percet repülni... :)  Basszus, tudtam,…

Bárcsak lenne mindig május. Bár a szívemben egyáltalán nincs, sokkal inkább valami taknyos október-november, kevés nappal, tócsák mindenhol, esőre áll az idő, de esni sem bír, legszívesebben nem léteznél, de még egyre hiszel abban, hogy pár nap és kisüt a nap, vagy ha az nem, akkor legalább havazik…

Amikor mások blogja annyira jó, annyira szépen írnak, és ezen felül annyira jól tudnak hírt adni az élményeikről és érzékeltetni az érzéseiket, hogy, bár tudod, hogy neked ez nem fog menni, téged is inspirálnak a blogolásra. Három hete eléggé depizés volt, meg ilyesmi érzés, túl sok mindent…