Kb. három és fél hete itthon. Jó minden, csak nem. Túl könnyű szeretethiányosnak lennem egy távkapcsolatban és nagyon nehéz vele megbirkóznom... Kicsit túl sok a veszekedős nap, és ez eléggé meggyengíti a bizalmam.
Mindegy, várok. Ez most a várakozások időszaka. Várok a vakcinaidőpontra, a vakcinára, a visszautazásra, a konzulensi véleményre (és nagyon félek, hogy szétszabdalja a gyermekem), és A. válaszára azzal kapcsolatosan. Abban nem szabadna mernem hinnem sem, de nem tudok nem álmodozni és beleélni magam, szóval remélem, hamar jön a visszautasítás...
Addig filmek, könyvek, WoW, diákok és gymgains. Legalább rövid időre legyen valami hasznom és tereljem el a gondolataim. Elég szánalmas mondjuk, hogy jövőhéten is mennyire szükségem lesz a gondolatelterelésre...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.