És nem volt semmi baj. Kb. egy pillanatra sem éreztem magam rosszul, soha nem járkáltam egyedül, nem lepett el a szociális szorongás, volt társaságom, mindenki kedves volt, jók voltak a dalok, napi szinten öt nyelvet használtam, nem volt gond 4 másik emberrel egy szobán lenni. Csak túl rövid volt. Azt hiszem, kénytelen leszek jövőre is menni. Attyő, tau, meg minden! Hetekig dúdolni fogom ezeket a dallamokat. Egyrészt nagyon érzelmes is ez az egész, élőben látni ilyen "elfeledett népeket"... Elég nagy emocionális löket volt, na.
Két szó: IFUSCommunikáció, IFUSCOvert. (Az introvert és extravert mintájára.)
Alig várom a lipcsei konferenciát. Akkor is, ha tudom, hogy ehhez a finnugornyáritábor-osztálykirándulás-konferenciához semmi köze nem lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.