Kaptunk akkreditációt a Rockmaraton fesztiválra, akik "szeretnék kimaxolni az együttműködést a Metal.hu"-val, úgyhogy ez most nagyon feldobott. Akkor láttam az üzenetet, amikor sétáltam haza az ATM-től, ahol levettem "egész sok" pénzt (csak ahhoz képest amúgy, hogy mennyit szoktam máskor egy összegben), és meg tudom tenni anélkül, hogy kétszer gondolkodnék, mert van ösztöndíjam, vannak munkáim, és van belőle annyi pénzem, hogy decens módon eléldegéljek, ami szintén hatalmas dolog.
Holnap indulok IFUSCO-ra, végre én is kimondhatom, hogy igen, IFUSCO, és bár van egy pár dolgocska, ami zavar és amitől parázok, meg ami esetleg kellemetlenséget okoz, azért mégiscsak izgalommal tölt el ez az egész.
A tervezgetés közben persze pár óra alatt össze is rittyentettem egy egész okés kis beszámolót a tegnap estéről, aminek szintén megvolt a maga boldogságtermelő-kvalitása... Egyrészt, hogy Sergej Lazar csinálta a Dalriada hangját, és agyonölelgettük egymást, és nagyonörültünk egymásnak, és akkor jajjmégegyölelés, ráadásul az ő kezdeményezésével, iszonyatosan aranyos volt – de végülis jó régi arc vagyok már a számára... Meg amikor Petrával a mosdóktól merchig tartó távon, nem számoltam, de kb 6-8 ember jött oda köszönni, lepuszilni, üdvözölni, egy-egy szóra megállni :)))) #folkmetalbulik
Boldogság.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.