Beindult az utolsó félévem ELTÉ-sként. Egész eddig ezen így ebben a formában még nem is gondolkodtam. Egyetemileg nem egy hatalmas cucc, összesen heti másfél órám van, de emellett kell írni a diplomamunkát. Remélem, nem lesz gond összehozni a 100 000 leütést, egyelőre 17 000 van még, de még a kutatási anyagomat egyáltalán nem elemeztem. De igazából most sem tudom, hogy lehetne meg kéne azt jól, okosan elemezni.
Emellett megint elég sok dolgot csinálok, van 3-4 diákom, és magam is járok nyelviskolába, hogy az oroszomat feltornázzam. Fel kéne a németet is, baxxameg. Sokat felejtettem, nehezebben megy az önkifejezés, és már nem látom meg első blikkre (haha) mások szövegeiben a hibákat, sad-sad. Sajnos nem jött be az, hogy ahogy halad az idő, és letisztulnak a dolgok, egyre kevésbé fogok az eljövendőtől és a döntéshozatal kimenetelétől félni. Épp, hogy egyre inkább, és sok minden más miatt stresszes vagyok. Az összeköltözésben is bizonytalan vagyok, de egy másik felem meg mindenképp nagyon menni akar, és szabadulni. Ez lesz az igazi toleranciajáték, nem a koli. Nem tudom, mi lenne a helyes, milyen attitűd...
Áprilisban OTDK és szakdoga-leadás IS.
Lehet, hogy metal.hu-s újságíró leszek.
Annyira szeretném halogatni a dolgokat, de úgyis utolérnek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.