Nem, nem írok évösszegzést, még azt a kinyomtatós évkönyvet sem töltöttem ki, mert egy lusta disznó vagyok, arra pedig majd időt szeretnék fordítani, mert jó ötletnek tartom. Évértékelőt azért nem írok, mert nem áll meg a világ, az élet, az időszámítás egy önkényesen kijelölt december 31-én, és nem, számomra nem kezdődik új időszámítás január 1-jén.
Azt, hogy jobban törődöm az egészségemmel, legalább egy kicsit, december utolsó napjaiban fogalmaztam meg, szintén semmi köze az újévhez.
Megtörtént az első elutasításom - nem fogadták el az absztraktomat. Az indoklással talán még egyet is értek, de azért még igenis nagyon fáj, pláne, hogy egyrészt szerintem a munkám igenis megüti a szintet, másrészt, pedig hogy nem a Sociolinguistics Symposiumról van szó, hanem az AlkNyelvDok2019-ről. Hát, egy publikációval kevesebb, minek is az, ugye. Nehéz az ilyen visszautasítások jelen nem lévő butaság által generált üzenetét, miszerint nem vagyok elég jó, ebben az amúgyis imposztor-szindrómával teletűzdelt életmódban és pályán nem internalizálni. De nagyon igyekszem.
A jó hír az, hogy 25-ből 7 interjúm le van gépelve.
Meg hogy előttem az előbb még üres "nyomtatós papíron" kesze-kusza betűkkel, valami kérdőív kitöltéséért kapott, azóta megimádott sokszínű tollal írva, gyarapodnak a Tyr és az Amorphis interjúkérdések is. Ez legalább megy. Mondjuk a music biz, azt hiszem, úgyis jobban vonz, mint a kutatás életfogytiglan, főleg havi 160-200-ért.
Forwardoltak ma egy tök jó kis konferenciafelhívást, április, Prága, talán van esélyem, de most hirtelen eltűnt a lelkesedés.
What if I am a fraud? :O
Meg milyen jó annak, akinek tudományosan aktív agytröszt a témavezetője
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.