Az előző posztok egyikéből már megtudhattátok, hogy jártam egy nyelvészeti kutatással, a hoppon maradással, meg az Eudiákokkal. Az ott leírt módon kerültem kapcsolatba a diákszervezettel, ahova így be is regisztráltam - a belépési díj 1000 forint, jó nagy szemtelenség, de hát ez van. Ez egy olyan diákszövetkezet, ahol nem csak te hajthatsz a munkákra, hanem ők is felhívnak, különböző, more or less személyre szabott ajánlatokkal - nekem pl. ajánlottak munkát szlovák nyelvtudással, meg a kerületben végzendő melót.
Ez utóbbit a múlt péntekre el is fogadtam, 4 buszmegállóval arrébb van egy csomó gyár, és én is egy ilyen karton-dobozokat gyártó üzemez mentem, mindenféle papírokkal játszadozni, nevetséges pénzért. Úgy gondoltam, jó lenne kicsit megtörni a rutint, mást csinálni, mozogni is, minimális pénzt keresni, és félig-meddig rá is érek - bár az északi táncok nevű órámat kihagytam, pedig az aztán jó, mindenféle ugri-bugris észt táncok. Hogy megérte-e az a ~3500 forint a 7 óra melót? Nem vagyok benne biztos. 7-re kellett menni, így 5:50-kor keltem, ami magában nem annyira horribilis időpont, de a szervezetem tett róla, hogy hulla legyek miatta egész nap. Egy körül sikerült elmásznom az ágyba (tudom, késő.), de csak NEGYED HÁROM körül aludtam el, rámjött az insomnium, mint a franc. Kipattant szemekkel, full éberen feküdtem a párnámon és nem tudtam magammal mit kezdeni! Nagyon-nagyon szörnyű érzés volt, tudván, hogy mindjárt kelek. Az olvasás általában segít bebambítani, most is nekiálltam olvasni, de úgy éreztem, az egész regényt képes lennék kiolvasni, olyan szörnyen éber vagyok... Aztán végül csak álom jött a szememre.
Maga a munka nem volt rossz, ilyen előrenyomott, perforált nagy kartonokból kellett 'kitörni' kis kartonokat, több ezret. Végig állni kellett, emelgetni sokszor keveset, hát-és derékfájás garantálva, kialvatlanság, olajfoltos lett az egyik nadrágom, nagyon kaparta a torkom az allergiás környezet, nem voltam órán, kevesebbet tanultam, mint amúgy tanultam volna. Megbetegedtem. De legalább +Xp.
'Mint amúgy tanultam volna', igen, ugyanis atom híróskodtam, és itthon még nekiálltam finnezni, és még memorizálgattam a szavakat. Hétfőn ZH-t írunk, két nagy nyelvtani részt és 4 olvasmányt kell tudni, a nyelvtan már könnyen megy, annyit gyakoroltam, hogy szerintem azzal nem lesz baj, most a szavakkal, kifejezésekkel, mondatszerkezetekkel, meg ilyesmikkel bajlódok, szerencsére egész sikeresen, mert viszonylag tűrhetően beosztottam az időm. Ez persze nem jelenti azt, hogy maximalista énem miatt most ne tanulnék az utolsó pillanatig, mert azt fogok.
A betegség pedig? Remélem semmi komoly és pár multivitaminos lötty után átmegy... Tegnap kicsit szarul éreztem magam, enyhe hőemelkedés torkom fáj (az üzemi allergiával kezdődött, azt hittem, el fog majd múlni), és nincs étvágyam. NEKEM! De ma sütök szerintem egy adag krumplit. Ha van még elég. Annyira jó, hogy egy ilyen nagyon olcsó, nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető kaját ennyire szeretek :$ Bár az is tuti, hogy az ösztöndíjam fele ketchupra megy, imádom, és rengeteget fogyasztok belőle :$
Mentálisan amúgy elég jól érzem magam, úgy érzem, minden rendben folyik, van időm, minden jól van (anyának nem kell már kemót szedni!!), haladok a dolgaimmal, valamiféle kiegyensúlyozottságot érzek, meg elégedettséget! Nagyon jó:) De lehet, csak süt a nap, haha :'D
Pedig vannak gondok, nagyon meg kéne már venni Finnországba a repjegyet, de a vizsgák miatt nem igazán vagyok biztos a dolgomban... finn irodalomból már sikerült kérnem korai időpontot, finn nyelvészetből viszont a tanárnő csak április végén fogja tudni azt, mikor tud adni vizsgaidőpontokat, ugyanis nem fog itt tartózkodni pont a vizsgaidőszak elején. Na pufffff. Meg reméljük, Siiri-nek is jó a június 3-i időpont, amit kinéztem Tamperébe. Onnan busszal Tampere központja, majd busszal Lahti (laza 7000 forint....), és még egy óra autóút Sysmä-be... Szóval kapásból egy csomó pénz lemegy a fizumból, de azért így is elméletileg pluszra kéne kijönnöm, meg remélem flottul megtanulok finnül...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.