Elég kalandos napom volt ma. Az nem mondható, hogy velem olyan rengeteg sok érdekes dolog történne... inkább körülöttem. Ma vizsgáztam bevezetés az irodalomtudományból, hajnali 6-kor keltem, fél 7-kor még neteztem, aztán 7:10-kor kigördült a négy darab vonatbusz a komáromi állomásról - ugyanis az árvíz miatt Komárom és Almásfüzitő között vonatpótló autóbuszok közlekednek, amit nem látok túl logikusnak, hiszen egy hely, ahol tényleg szinte a síneket nyaldossa a dunapajtás, az pont az Almásfüzitő utáni rész. Nem baj, buszozunk, legalább volt egy kis kaland, és szerencsére rosszul sem lettem, sőt, még a buszsofőr-sráccal poénkodtunk is. Kapott egy hívást, amiben kérdezték, hogy mikor kell majd a busszal tankolni, és ő meg bizonygatta, hogy igen, valóban kitart még az esti műszak üresjáratáig a buszban lévő benzin. Aztán a beszélgetés után kommentálta nekünk: figyeljétek már hogy aggódik, pedig csak tegnaptól járnak ezek a buszok, van bennük bőven elég benzin. Ha nincs, akkor van bennük elég utas, eltoljuk mi a buszt közös erővel... Na igen, az kéne. Almásfüzitőn három pirosvonat is állt bent az állomáson, egyik Tatabányáig személyként funkcionáló gyorsvonat a Keletibe, a másik pedig személyvonat a Délibe. Felültem, bíztam, hogy nem kések, szerencsém lett. Úton BP-re rájöttem, hogy nem néztem meg melyik teremben is vizsgázom, ami azért kicsit meredek, de szerencsére gyorsan találtam egy internetezhető gépet, és már futottam is a vizsgára. Egy egyetemi irodalmár professzor megdicsérte az ÉN verselemzésemet, ez azért eléggé durva! Kár, hogy a költő buzi volt, én meg a szerelméről folyton, mint she-ről írtam... Cink. 

Volt egy elég vicces sztorim a Móriczon később, ahol is meg akart állítani egy cigányasszony(tudjátok, akik gyűjtenek/újságot adnak, aztán pénzt kérnek érte), azzal a kísérőszöveggel, hogy "ingyen van", én rá sem nézve (a budapestiek tudják, miről beszélek - ha egyszer szemkontaktust alakítasz ki egy ilyennel, utána nem menekülsz előle), egy viszonylag még udvariasnak számító válasszal ott hagytam:

-Köszönöm, nem.

Mire jött a hangos, jól artikulált válasz:

-A rák egye ki a beledet!

Ennyit a gyűjtésről meg a szegény koldusról. :) Viszont egy másiktól vettem egy köteg levendulát "egy százasé", és az az illat imádnivaló. Voltam a koliban, hazaértem, láttam köpködős bácsit a BKV buszon... Btw, BKV, annyira buta vagy, mi az, hogy 7A, meg 107E... Sokkal egyszerűbb volt a 173 és a 173, sokkalta észerűbb. És csak nekem tűnnek ezek az új világoskék buszok lassabbaknak? Biztos a nagyfőnök megmondta a sofőröknek - ,,vigyázzatok az új buszainkra, lassan menjetek velük!..." Pedig nem érnek túl sokat, könyörgöm, ki az, aki MÁSFÉL SZEMÉLYES üléseket gyárt, kétszemélyes helyett, csomó ülőhelyet (NEM belső rím! Hagyjatok békén az irodalomtudománnyal örökre! :D) elvéve ezzel?! 

Volt egy tervem, hogy elmegyünk Abellel Németországba, én megnézem a régi jó ismerősöket, ex-osztálytársakat és tanárokat, bejárjuk újra Neuzellét, de végül elvetettem az ötletet. Több dolgom van most nekem itthon. Mint például az eper- és cseresznyeevés! Najó, nem. 

Még, hogy én tudok verset elemezni. És tényleg, viszonylag jó, számomra is meglepő gondolatok születtek meg bennem a vers sorai alapján a vizsga alatt. +1 jeles! :)

Aki kíváncsi, hamar megö.. mármint június 5-i maradj talpon adásban megtalál, gugli kiadja. :)