Mire igazán felnőtt leszek, nem marad szívem. Annyi emberben, és annyi helyen ott hagytam egy kis darabját. Adtam magamból, esetleg kaptam is, de a darab ott maradt... Személyek, érzések és történések, amiket sosem felejtek el, és örökre magamban fogok hordozni és mindig befolyásolni fognak. Elmúlt érzelmek, amik bennem élnek és kihatnak rám... Olyan sokfelé elszórtam magamból egy kis koncentrált szívet s lelket...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.