08.02.08.-08.02.14.

Mivel még úgysem írtam a sítúráról, és most írtam róla egy kommentben, gondoltam, azt ide berakom, és kiegészítem, hogy megmaradjon, és hogy lehessen olvasni:)
 
Szóval jó volt, egy hétig voltunk, az alattunk lévő osztállyal, kb. 40en, az alacsony tátrában. A szobák nagyon jók voltak, egy tök aranyos o.társnőmmel voltunk együtt egy négyágyasban :D
Én egyáltalán nem tudtam sielni, az egyik kezdő csoportba kerültem, mivel ilyenből kettő volt, több, mint a ,,felünk" nem tudott  sielni:)
5 napot sieltünk, az első nap feltapostunk oldalazva egy kis dombra , onnan ,,lelöktek" minket (nem löktek, csak utasitottak, hogy menjünk:) ) , meg az ekézésben megállást tanultunk, ami nekem minnél többet gyakoroltam, annál kevésbé ment.
Ez a nap nagyon rossz volt , szobán sírtam mint a hülye. gondoltam aznap hogy még egy utolsót lecsúszok, direk nagyon alacsonyra felmentem, és akkorát estem lent hogy egyik lecem lecsatolódott, másik meg az égberepült,mármint a lábammal :S :S

Második nap, a többiek már felmentek a kék pálya tetejéig, én nagyon nem mertem,mert első nap csak felnéztünk oda, és nem volt túl jó. Egy másik csajjal ott maradtunk gyakorolni, mert ő az előző nap vagy két órát nem volt ott. Hihetetlen milyen béna vagyok.
ott az osztályfőnökünkkel gyakoroltunk, aki nem hivatalos síoktató, de nagyon sokat segített, próbálta elmagyarázni, hogy hogy kell ekével kanyarodni ,,súlyt áthelyezni egyik lábra... stb", de ennek a megértése nem nagyon ment, nekem még annyira sem mint a másik csajnak. béna.
aztán kellett nekünk is menni fel a többiekhez, most már felvonóval, felvonózás ment, de a végén egy osztálytársam úgy szedett belőle ki XD Talán túr hamar szálltam ki, és lejtőn álltam meg.... :S
Ott fent íveket kellett gyakorolnunk, szerencsére nagyon kedves tanárunk volt, aki mindvégig nagyon türelmes meg minden jó volt, nagy szerencsénkre.
Ott úgy kellett menni, hogy egy-két ív után be kellett sorakozni a sorba, és ezeknél a ,,műveleteknél" tanultam meg, hogy hogy is van az a kanyarodás. Ezt megtanulni szavak után nem lehet, rá kell érezni.
Harmadik nap felmentünk a piros pálya feléig, ott megint féltem, de tényleg nem volt olyan szörnyű, talán nem is meredekebb nagyon a kéknél, szépen pályaszélességgel menve nem volt olyan szörnyű. A végén van egy nagyon jó meredek rész, ott általában mindenki gyorsit, és pont a felvonóhoz vezető sornál áll meg, először azt hiszem lassan mentem le, másodszor tiszta gyorsan, nagyon jó volt:)
Negyedik napon itt túlságosan begyorsultam, szép nagyot tanányáltam, fejem bumm a hóba, a felvonósok el sem hitték hogy nincs semmi bajom, de egyszerűen nem fájt semmim :)
De az marha jó nap volt:)
Ötödik nap azt hiszem akik akartak, felmentek a piros végéig és onnan jöttek le, én persze nem.
A hatodik volt az utolsó sielős nap , én akkor már nem nagyon sieltem, egy óra után éreztem hogy tök fáradt vagyok, kék pályán kanyarogva kezdtem érezni hogy egyre nehezebben megy, a két lábam helyén két vasrudat éreztem már kb... Szal az a nap olyan pihenős volt, ültünk a pálya szélén ahol le voltunk rakodva :D Nem sok mindenkinek volt kedve síelni már:)
Mondhatni azért megtanultam síelni.
A kaja nem volt a legjobb, bár nem volt minden olyan rossz, mint amilyennek első ránézésre tűnt:):)
Meg is maradt mondásként, amit én kezdtem, és hamar terjedt, első napi sieléskor:
,,ez a sielés olyan mint a tegnap esti káposztaleves, nem is olyan rossz, mint első ránézésre" :):)

A reggeli nagyon finom volt csodajó kiflijeik voltak:):)
Meg finom lekvár is, sztem pont olyan, mint amilyet mi itthon is szoktunk venni :)

Az ebéd volt nagyon rossz, azt sajnálták tőlünk. Csomagot adtak, amit kint a pályán szünetben ettünk meg, kenyér,vmi édesség, meg asszem 0,25ös vagy 0,3as kis üdítő. Ez az EBÉD kifáradt sielőknek, fasza...
Aztán úgy a 3. nap táján érkeztek ilyen pincérfiúk, kb velünk egy idősek, őket nézegettük általában xD
Meg sokszor kajálás után elcsúfítottuk szegény ételt, összekevertünk mindent, amit csak láttunk. Amikor jött érte a pincér, mondanom sem kell, elismerően nézett, meg röhögtek a másikkal XD

Egyik este kellett ilyen programokat csinálni, szobánként, a mi kettes szobánk, összeállt egy másik, fiú kettes szobával, és együtt csináltunk egy műsört. Egy történet volt, egy kedvenc ,cseppetsembeképzelt és egózós tanárunkról , az ő idézeteit felhasználva. Persze a legtöbb ötletet én adtam, amikor én nem szólaltam meg és nem vittem tovább a dolgot,akkor a többiek csak néztek, hogy na, mi? Persze, nélkülük nem lett olyan jó,mert nagyon jó ötleteket adott mindenki:) Osztálytársam  a Dávid, ő volt a főszereplő,ő  volt a másik fő forgatókönyvíró :)

Esténként meg a bárban voltunk, csocsó,zenegép,biliárd , volt minden jó:):) Aztán 9kor kihajtottak minket onnan :( Akkor a bár előtti szóófáákon szórakoztunk :):)

Szerintem igen jó volt, mindenki vissza akar menni:)
Szépen lebarnultunk, na jó annyira nem is, fájó sebekkel jöttünk haza, de megérte! :)