Today is a good day, I guess. Arról ne beszéljünk, hogy kvázi ez is (főleg a hirtelen felindulásból elkövetett legutolsó) amúgy csak cover-up meg prokrasztinálás, hogy elkezdjem az ÚNKP-projektem... 

Nyilván először sértette az önérzetemet, hogy írtál, de jó, hogy így alakult. Sértette az örérzetemet, mert tudatosíttatta velem, hogy csődöt mondtam, és nem sikerült megfelelnem. Sejthettem volna tavasszal, hogy túl sokat vállalok magamra – pontosabban nem feltétlen túl sok ez mindenkinek, de az én…

Biztos én  vagyok elcseszve, de a frász kapkod, ha egy srác láthatóan azért csinál valamit, hogy nekem imponáljon, és titkon lesi a reakcióm. Mate just, be yourself Továbbá szintén meglepő, hogy egyes férfiak még mindig nem tudják hova rakni a tényt, hogy vannak független, saját akarattal…

A nyár egyik legmaradandóbb élménye azt hiszem, az lesz, amikor ezt a dalt hallgattam kora hajnalban, amikor eddigi életem egyik legmenőbb és legfélelmetesebb kalandjára készülődtem... Meg persze ez a kis nyárutózás sem volt semmi, jó volt szabadnak és szeretettnek lenni <3  Jegyek Boszniába…